Amikor az intenzív, de monoton mozgással járó sportokat (pl. kerékpározás, futás, stb.) boncolgatjuk, többnyire csak a pozitív hatásokról esik szó. Nyilván azért is, mert szerencsére jóval több van ilyenből, mint a kellemetlenséget okozó dolgokból, azonban tisztába kell lenni azzal is, hogy sport révén a mozgásnak is van árnyoldala.
A szabadidős futók motivációs problémái sokszor a futás monotonitásából adódnak, így előbb vagy utóbb szinte mindenki elgondolkozik azon, hogy hogy is lehetne változatosabbá tenni az edzéseket. A helyszínek változtatása és az intervall edzések beiktatása mellett az egyik legjobb módja az unaloműzésnek, hogy ha egy kis szintkülönbséget csempészünk a távba. Ilyenkor érdemes számítani arra, hogy azon kívül, hogy a futás sokkal izgalmasabb lesz és hamarabb telnek a kilométerek, másfajta terhelés éri a szervezetünket.
Magyarországon is egyre népszerűbbé válnak az extrém sportok és szerencsére egyre több lehetőség van a kipróbálásukra az ország határain belül is. Az egyik ilyen felívelőben lévő sport az úgynevezett via ferratázás, vagyis szépen magyarosan a vasalt utakon való sziklamászás. Sokban hasonlít hozzá a falmászás, de jellegéből adódóan a via ferrata sokkal természetközelibb, vagy, ha úgy tetszik “vadabb” sport.
A hétköznapi ember számára a kerékpáros túrázás szezonális dolog és mivel rendszerint a legtöbbeknek szezonban is csak néhány alkalommal adódik lehetősége ilyen aktív kirándulást csinálni, a rutintalanság problémákat szülhet. Egy rutintalan kerékpáros számára már az útvonalválasztás is gondot okozhat, nem beszélve arról, hogy mire is lehet szükség egy hosszabb-rövidebb túra alatt. Nézzünk néhány jó tanácsot!
A masszázs már régóta fontos kiegészítője a sportnak és az utóbbi időben egyre több szabadidő sportoló is rendszeresen beiktatja a mindennapjaiba ezt az edzéskiegészítő eljárást. Annyi változott a régmúlthoz képest, hogy ma már számtalan fajta masszázsszolgáltatás elérhető, melyek között sokszor nehéz eligazodni.
Keresztedzésnek hívjuk, amikor egy bizonyos sportág atlétájaként más, az adott mozgástól teljesen különböző mozgásformá(ka)t is beiktatunk az edzéstervbe. Ez nem újkeletű dolog a sporttudományban, azonban keresztedzés címen nagyon sokáig a legtöbben megmaradtak a klasszikus (súlyzós) erősítő edzések mellett és ilyenkor is főleg a fő sportágban is használatban lévő izmokat edzették tovább.
Gondolkoztatok már rajta, hogy az olyan klasszikus szabadidős sportokon kívül, mint a futás, a bringázás vagy az úszás, érdemes lenne valami mást, valami különlegesebbet kipróbálni?
A tavaszi fáradtság már ősidők óta ismert és jellemző velejárója az ember éves „ritmusának”. A mai rohanó világban talán kevésbé észrevehető a jelenség az alapból erősebb általános fáradtsági szint miatt, de azért sokan így is megérzik, hogy a tavaszi hónapokban döcögősebben mennek a dolgok.
Minden év elején, pláne ahogy közeledünk a tavaszhoz, nyárhoz, felmerül a kérdés, hogy mikor is kell elkezdeni a forma kihegyezését, hogy az a strandszezonra tökéletes legyen.
A sportolás előtti bemelegítés fontosságáról, mechanizmusáról, illetve az ezt segítő bemelegítő krémek használatának előnyeiről már nálunk is sokat olvashattatok. Nemcsak a boltok polcain, de csak a Meru kínálatában is többféle bemelegítő krém érhető el, melyek erőssége, intenzitása különböző, így tapasztalat nélkül nehéz közülük kiválasztani a megfelelőt. A jó hír az, hogy a mechanizmust illetően nem nagyon tudunk mellé lőni.
Az edzőtermek elterjedésével ma már szinte mindenkinek lehetősége van komfortos körülmények között sportolni télen-nyáron. Persze sok olyan mozgásforma létezik, melyet alapvetően szabadtérre „teremtettek”, ilyen a két legnépszerűbb kikapcsolódási forma is: a futás és a kerékpározás. Az év hidegebb, borongósabb hónapjaiban azonban a kerékpáros és a futó is könnyebben becsábul a termek jelentette kellemes 20-22 fokos helyiségbe és szobakerékpáron vagy futópadon teljesíti a kitűzött adagot.
A négy évszak közül a tél adja a legkevesebb lehetőséget, illetve a legkevésbé ideális körülményeket a sportolásra, pedig ebben a hideg és zord időszakban van a legnagyobb szükségünk arra, hogy a sokszor amúgy sem rózsás hangulatunkon javítsunk egy kicsit.
A mozgásnak, legyen szó bármilyen aktív tevékenységről, mindenféle pozitív hozadéka mellett bizony néha vannak kellemetlen mellékhatásai is.
Hazánkban az egyik legkönnyebben elérhető kifejezetten téli sport a jégkorcsolyázás. Az ország számos nagyobb városában van elérhető műjégpálya, illetve az adventi ünnepi időszak alatt sok helyen üzemeltetnek mobil jégpályákat is. A sportág nagy előnye, hogy pl. a síeléssel ellentétben nem igényel komolyabb anyagi befektetést, egy korcsolya használtan pár ezer forintért beszerezhető.
Mindannyian tudjuk, hogy sportolni, mozogni egészséges. Persze olykor-olykor a motiváció alábbhagy, mégis amikor elmegyünk az edzőterembe súlyzózni, vagy az erdőbe kocogni, bringázni egyet, folyamatosan telünk fel jókedvvel és pozitív gondolatokkal.
Sportoló berkekben rengeteget lehet hallani a bemelegítés fontosságáról, azonban azzal kevesen vannak tisztában, hogy valójában mi is történik ilyenkor a szervezetben.
Bár a legtöbben kikapcsolódásként tekintenek a síelésre (amit nagyon jól tesznek), nem árt tudni, hogy amellett, hogy kiváló elmepihentető program a hegyek között csúszkálni, ez a fajta mozgás (is) rendkívül megterhelő izomzatunk és ízületeink számára. Ha valaki rendszeresen síel, hamar kellő tapasztalatot szerez a pályán ahhoz, hogy tudja, mely izmai végzik a síelés közben a legnagyobb munkát. Ezeket a testrészeket nem árt előre felkészíteni a terhelésre, megfelelő erősítés és regeneráció kombinálásával!
Egy masszázs mindenkinek jól esik, függetlenül attól, hogy volt előtte fizikai terhelés vagy nem. Azoknak viszont, akik rendszeresen sportolnak már-már kötelező lenne rendszeresen alávetniük magukat effajta kezelésnek, hiszen a regenerálás az edzés egyik legfontosabb része. Kérdés, hogy milyen masszázst és milyen rendszeresen!?
Minden sportoló állandóan visszatérő problémája az izomláz, aminek tüneteit különféle praktikákkal, illetve hűsítő és regeneráló krémekkel igyekeznek orvosolni. Hogy az izomláz valóban probléma-e, arról mindjárt ejtünk néhány szót, mindenesetre a fájdalom mértékétől függően egy igen kellemetlen jelenségről beszélünk.
Ahogyan más aktív tevékenységnél is, a futásnál is rendkívül fontos, hogy milyen táplálékot fogyasztunk edzés előtt, illetve az sem mindegy, hogy mikor. A legtöbb futó elég hamar megtapasztalja ennek jelentőségét, főleg valamilyen fokú rosszullét formájában. Ha túl sok, túl nehéz vagy túl késői az adag, jön az émelygés (rosszabb esetben hányás), ha pedig túl kevés, akkor idő előtt lehúzzák a rolót, borítékolható szédülés, gyengeség. Na, de akkor mégis mit és mikor? A rossz hír, hogy a problémát nem lehet egy táblázatból megoldani, ugyanis mindenkinél más a tuti, viszont van pár fő vonal, amin el lehet indulni.
A legtöbben, akik némi mozgással is szeretnék kiegészíteni diétájukat, illetve diéta nélkül, csak extra kalóriák (pontosabban KILO kalóriák) elégetésével próbálnak meg fogyni, a futást választják. Ilyenkor jogos a kérdés, hogy ezzel a mozgásformával valójában mennyi plusz kalóriadeficit érhető el, mennyit tesz hozzá a számokhoz.
Mint minden más sportban, a futásban is rendkívül fontos, hogy mozgás közben megfelelő mennyiségű oxigénnel lássuk el sejtjeinket, mindeközben pedig megfelelő széndioxid mennyiségtől szabadítsuk meg őket. Ahhoz, hogy ez gazdaságosan működhessen kellően mély és ritmusos levegővételre van szükségünk. Számos futó problémája a ritmustalan légzés, legelőször ennek rendbetételével érdemes foglalkozni, csak ezek után szabad mélyebben belemenni más légzéstechnikák gyakorlásába.
Az ősz a változékony idő évszaka és ahogy a hétköznapokban is, úgy az őszi futóedzéseken is állandó kérdés, hogy pontosan hogyan is öltözzünk fel.
Sajnos mindenkinél működő recept nem létezik, ugyanis sokfélék vagyunk, valaki fázósabb, valaki nem. Általában elmondható azonban, hogy ősszel (és télen is) jobban oda kell figyelnünk arra, hogy ne öltözzünk túl, mivel, ha jobban megizzadunk a kelleténél, az őszi, hűvösebb idő hamarabb büntet, hamarabb megfázunk, mint nyáron.
A nyár lazsálós hónapjai után sokan kezdenek el ősszel (újra) futni, amit célszerű kellő tudatossággal csinálni. A kezdők és az újrakezdők állandóan visszatérő problémája a túlterhelés. Amikor nagyon motiváltak vagyunk (jellemzően ősszel azok szoktunk lenni), hajlamosak vagyunk elfelejteni a fokozatosság elvét. A leadni kívánt kilók és az éppen nyíló verseny nevezések annyira „tolnak minket előre”, hogy a hosszabb rövidebb kihagyás után túlzottan intenzív vagy túlzottan hosszú edzéseket végzünk, melyek hamar kiégéshez, sérüléshez vezetnek. Ilyenkor célszerű rászánni pár hetet az edzéshez való adaptációra, továbbá köztes célok kitűzésével fent kell tartani a motivációt!
