Mennyi sportértéke van a jégkorcsolyázásnak? – Télen is van mód aktív kikapcsolódásra
A jégkorcsolyázás az egyik legkönnyebben elérhető téli mozgásforma Magyarországon. A nagyobb városok műjégpályái és az adventi időszakban megjelenő mobil jégpályák rengeteg lehetőséget adnak, ha szeretnél kimozdulni és egy kicsit aktívabb lenni.
Sokan ráadásul viszonylag „belépő szinten” vágnak bele: használt korcsolyával vagy bérléssel is elkezdhető, így gyakran programként gondolunk rá. Pedig a jégen töltött idő ennél jóval többet adhat – a kérdés inkább az, mennyire tudatosan és milyen intenzitással csináljuk.
Kikapcsolódás vagy valódi edzés? – A sportérték egyénen múlik
Gyakran felmerül, hogy sportnak számít-e a jégkorcsolyázás, vagy inkább csak kellemes téli időtöltés. A válasz az, hogy mindkettő lehet, mert a terhelés mértéke erősen függ az edzettségi szinttől, a tempótól és attól is, mennyit állunk meg pihenni. Egy inaktívabb életmód mellett már 20–30 perc óvatos csúszkálás is komolyabb izommunkát és pulzusemelkedést okozhat, míg a rendszeresen sportolóknál sokszor inkább átmozgató jellegű – kivéve, ha hosszabb ideig, megállás nélkül vagy lendületesebb tempóban korcsolyáznak. A pulzus jó visszajelzés lehet: okosórával könnyen ellenőrizhető, mennyire terhel a mozgás, és sokaknál a 100–120 körüli érték már könnyű–közepes intenzitást jelez (ez természetesen életkor és edzettség szerint változhat).
Mely izmokat mozgatja meg leginkább a korcsolyázás?
A jégen végzett mozdulatok elsősorban az alsótestet dolgoztatják meg, miközben az egyensúly fenntartása miatt a törzs is folyamatosan aktív. A combközelítő és -távolító izmok erősen dolgoznak, jelentős terhelést kap a farizom, a négyfejű combizom és a vádli is. Különösen érdekes a törzsizmok szerepe: mivel a jég instabil felület, a mélyizmok végig segítenek stabilan tartani a testet, hogy egyensúlyban maradj. Kezdőknél ez még intenzívebb lehet, mert a mozgáskontroll megtartásához több izommunkára van szükség, és az egyensúlyozás eleve nagyobb kihívás.
Mennyi korcsolyázás számít edzésnek? – A tempó és az idő a kulcs
Az edzésérték leginkább azon múlik, mennyire folyamatos a mozgás. Ha sok a megállás, beszélgetés, fotózás vagy pihenő, a korcsolyázás inkább könnyed átmozgatás marad – ami ettől még hasznos. Ha viszont hosszabb ideig egyenletes tempóban csúszunk, az már állóképességi terhelést ad, és érezhetően „edzés jellegűvé” válik. Általánosságban elmondható, hogy 30–45 perc folyamatosabb korcsolyázás már szépen megdolgoztatja a testet, egy egyórás, megszakítás nélküli korizás pedig biztosan hozzátesz az állóképességhez. A korcsolyázás intenzitása ráadásul jól skálázható: lehet belőle kellemes, laza program, de akár kifejezetten pörgős, dinamikus edzés is – attól függően, hogyan csinálod.
A szezonális jelleg miatt fontos a regenerálás
A korcsolyázás sokunknál tipikusan szezonális mozgás, amit télen, ráadásul rendszertelenül végzünk. Ilyenkor a lábfej, a boka és a bőr sincs annyira hozzászokva a terheléshez, ezért könnyebben jelentkezhetnek kellemetlenségek: vízhólyagok, bőrkeményedés, sarokrepedezés vagy kisebb zúzódások. Ezek megelőzésében és enyhítésében sokat segít a tudatos utóápolás: korizás után érdemes extra figyelmet adni a lábnak, különösen a sarkaknak. Korcsolyázás előtt érdemes pár percet szánni a bemelegítésre: egy gyors lábmasszázs bemelegítő krémek használatával kellemes komfortérzetet adhat, és segíthet ráhangolódni a mozgásra. A MERU Shea Vaj Sarokpuhító Krém - 500ml pedig támogatja a hidratálást és a bőr regenerálását, így a kellemetlen tünetek gyorsabban csillapodhatnak, és a következő alkalom is kényelmesebb lehet.
Szeretsz futni, de a téli időjárás miatt biztonságosabb, kényelmesebb alternatívát keresel? Olvasd el Futópados edzés télen: ezért érdemes beltéren futni a hideg hónapokban című cikkünket!
Akár laza programként, akár edzésként tekintesz rá, a korizás biztosan hozzátesz az egészségedhez. Kapj fel egy korcsolyát, és tedd élménnyé a mozgást a hideg hónapokban is!
Cikk szerzője:
Zsoldos Ágnes